A rum ugyan Nyugat-Indiából származik, azonban először barbadosi emlékekben találkozhatunk vele 1650 körül. Eleinte „kill-devil” vagy „rumbullion“-ként hivatkoztak rá, majd 1667-re egyszerűen rumnak nevezték. Nagy szerepet játszott az amerikai gyarmatok rabszolga-kereskedelmében is: rabszolgákat hoztak Afrikából, és melaszért cserélték el őket Nyugat –Indiában. Ebből a melaszból aztán rumot készítettek Új –Angliában, majd a rumot Afrikában további rabszolgákra cserélték. A brit tengerészek rendszeresen fogyasztották a rumot a 18. századtól 1970-ig. Ez az Egyesült Államok fő desztillált alkoholja, amit néha melaszhoz keverve fogyasztottak – ez volt a feketepánt, vagy almaborral keverték, hogy kőfalnak nevezett italt készítsenek.

A legtöbb rum melaszból készül, a többi cukorból kristályosított maradék cukornádléből, amely 5% cukrot tartalmaz. Néhány ország melaszt importál a rumgyártáshoz. Ahol a cukoripar fejletlen, a rumot gyakran cukornádlével készítik.

A rum különlegessége, hogy az erjedéshez szükséges cukor már jelen van az alapanyagban (nem hozzáadott cukorral erjesztik), így a rum jobban megőrzi az eredeti nyersanyag aromáját, mint más szesz. Az egyes rumok jellegzetes ízét a fermentációhoz használt élesztő típusa, a desztillációs módszer, az érlelési feltételek és a keverés határozza meg.

A nehéz, sötét és testes rumok a legrégebbi típusok közé tartoznak és erős melasz ízűek. Elsősorban Jamaicában, Barbadoson és Guyanában, Demerara -ban gyártják. Az ilyen rumokat általában a melaszból állítják elő, amely a cukorgyártásnál használt kazánokban marad. Ez a folyadék élesztő spórákat vonz a levegőből, így eredményezve spontán erjedést. A lassú erjedési időszak lehetővé teszi az ízanyagok teljes kifejlődését. A rumot kétszer desztillálják egyszerű edényállványokban. A folyamat ezen részén még tiszta színű desztillátumot kapnak, amely akkor válik arany színűvé, amikor a párlat anyagokat vesz fel a tölgyfahordókból, melyekben érlelik. A színt elmélyíti az érlelés utáni karamell hozzáadása. Érdekesség, hogy a jamaikai rumokat mindig keverik, és legalább 5-7 évig érlelik.

A száraz, könnyű testű rumok gyártása a 19. század végén kezdődött. Ez a típus, amelyet főleg Puerto Ricóban és a Virgin-szigeteken készítenek, tenyésztett élesztőt alkalmaz. A rumokat általában keverik és 1-4 évig érlelik. A fehér címkés típusként forgalmazott rumok halvány színűek és enyhe ízűek; az arany címkés rum borostyánsárga színű - határozottabb és édesebb ízű, a hosszabb érlelés és a karamell hozzáadása miatt.