The land of the rising DRAMs

Avagy a japán whisky-k története

Bejegyzésemet megpróbálom minél egyszerűbbre és kevésbé unalmasra szabni, még annak ellenére is, hogy imádom a történelmet.

A japán whisky-k története egészen a 20. század elejéig a feledés homályába vész, mivel nagyon kevés írásos jelentés foglalkozik vele egészen a 20-as évekig, amikor is 1923-ban Shinjiro Torii megalapítja a Yamazaki lepárlóüzemet, a híres Suntory-t. Az elmúlt száz év során a japán whisky-k számos díjat és elismerést nyertek, de menjünk sorjában.

A japán whiskygyártás két leghíresebb alakja

A 20-as években még együtt dolgozó Shinjiro Torii valamint a japán whisky-k atyjaként is közismert Masataka Taketsuru alkotják a japán whiskygyártás gerincét. Utóbbi az egész folyamatot egészen Skóciáig utazva sajátította el, ahonnan Rita nevű skót feleségével hazatérve megalapította 1940-ben Hokkaidóban saját lepárlóüzemét a Yoichi-t, azaz közismert nevén a Nikka-t. Innentől kezdve egészen a napjainkig, ez a két vállalat, a Suntory és a Yoichi versengéséről szól a történet, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni az unalmas részt.

Érdemes kihangsúlyozni a japánok whisky iránti rajongását. Belföldi piacon a whisky-k számos fajtája létezik akár négy literes változatban és egy tíz fős társaság gyakran a palack fenekére néz a rendkívül népszerű grill partik során, szinte olyan számukra, mint nekünk a pálinka vagy a fröccs. Magában vagy keverve is fogyasztják, az egyik ilyen népszerű italuk a ’mizuwari’, azaz nem más mint 1/3-ad whisky és 2/3-ad víz jéggel, ami elsőre elég egyszerűen hangzik, de annál könnyebben fogyasztható, főleg a hosszabb nyári napokon.

A másik italuk pedig a whisky highball, ami nem más, mint whisky és szóda jéggel, de a szódát különféle szirupokkal is meg lehet bolondítani. Érdemes a Monin vagy ahhoz hasonló termékekkel próbálkozni.

Oldalunkon az Akashi Blended és a Nikka Days is bátran keverhető a fent említett egyszerű italokhoz. A Nikka Days a korábban hatalmas népszerűségnek örvendő Nikka Blended utóda, ezért nem csak koktélokhoz, de kezdőknek is bátran ajánlom, akik csak most ismerkednek a whiskykkel, mindkettő párlat a maga egyszerűségében nagyszerű. Akár magában, napi fogyasztásra is, ezekre a hosszú téli éjszakákra.

Lost in translation

Ha már japán whiskyk és történelem, egy roppant fontos jelenetet érdemes kiemelni. Bill Murray 2003-as filmjének köszönhetően vált nemzetközileg is oly közkedvelté elsősorban a Suntory whisky…

„For relaxing times, make it Suntory time.“

Kínálatunkban a Suntory Hakushu Distiller’s Reserve egy rendkívül kompakt remekmű, azaz minden szükséges ízjegy megtalálható benne.

Az utóbbi 20 évben a Suntory népszerűségi hullámát a Nikkának és más további japán lepárlóüzemnek is sikerült meglovagolnia külföldön. Korábban volt szerencsém megkóstolni a jelenleg anyagilag már szinte elérhetetlennek számító Hibiki vagy Nikka Taketsuru 21 éves változatát. Ezért bátran merem ajánlani, sőt az egyik személyes kedvenceim közé tartozik a 12 éves Nikka, még annak ellenére is, hogy a whiskyk füstös fajtáit jobban kedvelem. Ez a 12 éves Nikka minden egyes alkalommal adott valami újat, amiből rengeteg volt, mivel apránként ízlelgettem. Megtalálható benne a tölgy, de egy másik alkalommal sokkal lágyabb mézes, pontosabban virágmézes jegyeket véltem felfedezni és még sorolhatnám. Az évtizedek során a Yoichi remekműveit a sziget saját földrajzi tulajdonságai is egyedivé tették… Említettem már, hogy a földrajzot is imádom? Akár egy pohárka ilyen 12 éves Nikkában mindkettő benne van, történelem és földrajz is…

Egy szó, mint száz: A felkelő Nap országa nem a whiskyk őshazája, de ahogy az életfilozófiájuk és mentalitásuk is, az örök haladás, fejlődés és tökéletesítésre való törekvésre predesztinálják.

Kampaiii