Dél-Szlovákia egyes régióinak gyümölcspárlat-hagyománya hasonlóan régre nyúlik vissza, mint Magyarországé. Igen, Szlovákiában is találhatunk kiemelkedő minőségű párlatokat. A legkiválóbb üzemek épp a magyar határhoz közel, Dél-Szlovákiában üzemelnek. Például Marcelházán (Komáromtól 20 km-re). Ne tévesszen meg, hogy itt nem pálinkának, hanem párlatnak nevezik. Ennek egyetlen egyszerű oka van. A „pálinka“ kifejezés 2013 óta hungarikum. Ez azt jelenti, hogy csak olyan ital nevezhető pálinkának, amely erjesztése, lepárlása, érlelése, pihentetése és palackozása is Magyarországon történt, majd nem került ízesítésre, színezésre, édesítésre. Ez azonban nem gátolja meg a szlovákiai lakosságot, hogy igazán kiváló gyümölcspárlatot hozzanak létre. De hogyan is választhatja ki egy laikus a címke, vagy üveg alapján a legkiválóbb italokat? Ebben szeretnék most egy kis segítséget nyújtani.
Szlovákiában a pálinka elnevezés alá két nagy csoport sorolható. Az egyik az igazi gyümölcsből, hosszú, lelkiismeretes folyamat során készülő párlat, mely a magyarországi pálinka megfelelője. Fontos megemlíteni, hogy minőségében nem tér el a magyarországi pálinkától, hiszen ezek az italok is 100%-ban gyümölcsből készülnek. A másik nagy csoport pedig az adalékanyagokat felhasználó, gyümölcsöt egyáltalán nem tartalmazó ital. Nem csak az áruk és a címke design-ja árulkodó, de a szlovák piacon egyéb utasításoknak is meg kell felelniük a párlat forgalmazóinak. Nézzük tehát, hogy mik ezek és hogyan különböztethetjük meg a minőséget egy palack láttán:
A szlovák párlatokat gyümölcsről nevezik el, és az „ica” utótaggal látják el. Például slivovica (szilva pálinka), hruškovica (körte pálinka), marhuľovica (sárgabarack pálinka). A szeszes italoknak viszont utótag nélküli neve van: egyszerűen hruška (körte), slivka (szilva), marhuľa (sárgabarack). Ez az első és legszembetűnőbb különbség, ami a laikus számára is egyértelművé teheti, mely ital készül tiszta gyümölcs lepárlásával és melyek azok, melyek egyéb adalékanyagokat is tartalmaznak. Fontos különbség továbbá, hogy a szeszes italok címkéjén a gyártónak fel kell tüntetnie az alkohol összetételének leírását, valamint magát a „szeszes ital“ megnevezést is, azaz szlovákul „liehovina“. A harmadik különbség pedig természetesen az ár. A szeszes italokhoz jóval alacsonyabb áron hozzájuthatunk, míg az értékes, tiszta gyümölcsből készült italért magasabb árat kérnek.
És hogy hogyan készül a párlat és a szeszes ital? Íme:
Gyümölcspárlat
A minőségi párlat előállítása során nemcsak maga a folyamat fontos, hanem a gyümölcs kiválasztása és betakarítása is. A gyümölcs frissessége, érettsége befolyásolja a pálinka minőségét. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy elég érett-e, vagy esetleg már rohad. Az éretlen gyümölcs sok savat és kevés aromás anyagot és cukrot tartalmaz. A rothadt gyümölcs viszont veszélyes baktériumokat és gombákat tartalmaz. Enyhén erjed és szinte cukrot sem tartalmaz. A gyümölcsöket óvatosan kimagozzák, a szárat, vagy tövet eltávolítják.
A párlatokat leggyakrabban szilvából, körtéből és kajszibarackból készülnek, de kapható a piacon alma, cseresznye, málna, ribizli vagy szeder is. A valódi gyümölcspárlatot kizárólag friss gyümölcsből állítják elő alkoholos erjesztéssel és ezt követő lepárlással. Az élesztő a gyümölcsfeldolgozás során jön létre. Az ellenőrzött fermentáció 15-20 °C-on, szabályozott hőmérsékleten megy végbe. E folyamat során a gyümölcsből származó természetes cukor alkohollá alakul. Az erjedés időtartama mindig a gyümölcs fajtájától függ. Ezután az alkoholt elválasztják az élesztőtől, és eltávolítják a különféle aromás anyagokat. Az alkoholhoz semmilyen más anyagot nem adnak. A feldolgozott élesztőt ezután desztilláló edényben lepárolják. A desztillációnak lassúnak kell lennie az összetevők szétválásának érdekében. A lepárlási idő be nem tartása esetén metil-alkoholt juttathatunk a lepárlóba, ami miatt akár meg is vakulhatunk.
Szeszes ital
A szeszes italok feldolgozása során az alapvető alapanyag többnyire gabona, kukorica vagy cukorrépa (pontosabban melasz). Ismerünk olyan szeszes italokat, amelyeket erjesztés nélkül, úgynevezett „hideg úton” állítanak elő. Különféle színezékeket, cukrokat, aromákat és ízesítőket adnak az alkoholhoz az adott íz elérése érdekében. Másrészt vannak erjesztéssel előállított szeszes italok, amelyek szénhidrát alapanyagok fermentálásával közvetlenül állítanak elő etanolt. Az erjedést fontos lepárlás követi. Az alkoholokat főként erjeszthető alapanyagokból állítják elő. Előállíthatók azonban alkohol, víz, aromás és ízesítő anyagok keverésével is. A szeszes italhoz nem kell gyümölcsöt adni.
A szintetikus összetevőknek köszönhetően a szeszes italok megfizethetőbbek és könnyebben fogyaszthatók. Olcsóbb szeszes italok akár fából, olajból vagy szénből is készíthetők. Ha a fa kellőképpen meg van tisztítva, ugyanolyan alkoholt termel, mint a gabona. A káros alkohol elkerülése érdekében legyünk körültekintőbbek a vásárlásnál. Természetesen a rosszul égett párlat is káros lehet.
Azt mondják, kis mennyiségű alkohol jót tesz az egészségnek. Ennek azonban igazi pálinkának kell lennie, és nem olcsóbb alkoholnak.